Bejegyzések

Kiemelt bejegyzés

CSARAB - Calluna vulgaris

Kép
A csarabot, amely vízhajtó és antiszeptikus tulajdonságokkal rendelkezik, régóta használják reuma, köszvény és húgyúti fertőzések gyógyítására. A népi hiedelem szerint, ha virágait a párnánk alá tesszük, valóra válik az álmunk. Az asszonyok különleges seprűket készítettek belőle, hogy kisöpörjék az emberekből a rossz modort. Vízhajtó hatású, enyhíti a köszvény és a reuma tüneteit. Jellemzők: A csarab (másnevein: erika, vadciprus) a hangafélék családjába tartozó, szerteágazó, évelő törpecserje, 20-50 cm magasra nő. A hajtások végén jelennek meg a fürtökbe gyűlő apró, harang formájú lilás virágok. Illatuk jellegzetes, ízük kesernyés-gyantás. Előfordulás A növény vadon nő egész Európában, Szibériában és Észak-Afrikában. A pusztaságok mészben szegény, nem túl termékeny talaját lepi el, megtalálható továbbá réteken, homokzátonyokon, ritka és száraz erdőkben, főleg a fenyvesekben. Savkedvelő növény. Gyógyászati alapanyag gyógyászati célra főként a virágos hajtásvégeket használják fel, ritkáb
Megjegyzés küldése
Olvasd tovább »

Ökörfarkkóró - Verbascum densiflorum

Kép
Hatásos makacs köhögés, felső légúti hurut esetén. Az ökörfarkkóró karcsú, magas növény, amelyet egykor "királygyertyának" neveztek. Hosszú, finom bolyhokkal borított szárát nagy és mutatós virágokból álló bugás virágzat díszíti. Légúti hurut esetén alkalmazzák, mivel köptető és köhögéscsillapító hatású. Jellemzők: Az ökörfarkkóró a görvélyfűfélék családjába tartozó kétnyári növény. Vegetációjának első évében csak a talajhoz közeli levelek alkotta tűlevélrózsa látható. A következő évben ebből nő ki erős, kis bolyhokkal borított szára (akár 2 m magasra nőhet), amelyből a többi levél kihajt. Sárga virága kellemetlen, bódító illatú; ha kiszárítjuk, mézillatú lesz és édeskés ízű. Előfordulás Az ökörfarkkóró Közép- és Dél-Európában terem. Köves talajon, napos túrásokon és parlagföldeken nő, sokszor vasúti vagy közúti töltéseken. A falvakban gyakran találkozhatunk vele falak tövében és tereken, ritkábban kertekben. Gyógyászati alapanyag  Gyógyászati célokra szárított, aranysárga vi
Megjegyzés küldése
Olvasd tovább »

Párlófű

Kép
Agrimonia eupatoria   Hasmenés, májbetegségek, torokgyulladás ellen.   A közönséges párlófű már az ókorban ismert volt, értékes gyógyító hatását elismerve a növényt Pallasz Athéné istennőnek szentelték. A középkori herbalisták májbetegségek elleni kedvező hatásáról számoltak be. A népi gyógyászat napjainkban is azon gyógynövények között tartja számon, amelyeket epehólyag-, máj- és léppanaszok kezelésére javasolnak. Jellemzők: A párlófű a rózsafélék családjába tartozik. 50-100 cm magasra nyúló szára puhán molyhos, ahogyan a levelek fonákja is. A növény szinte szagtalan, íze enyhén kesernyés. Előfordulás A párlófű a Földközi-tenger térségétől Skandináviáig egész Európában elterjedt, Nyugat-Ázsiában és Észak-Amerikában a mérsékelt éghajlatú területeken fordul elő. gyakran találkozhatunk vele utak mentén, erdőszéleken, száraz réteken és legelőkön, valamint napsütötte aljnövényzetben. A lúgos kémhatású talajt kedveli.
Megjegyzés küldése
Olvasd tovább »

A Méz - Fahéj együttes fogyasztása

Kép
...többek között felerősíti az immunrendszert, megvéd a vírusoktól, baktériumoktól, erőssé, munkabíróvá tesz... Nézzük a leggyakoribb felhasználási területeit a World News hetilap szerint: Szívbetegség : A mézet keverje össze törött fahéjjal, és lekvár helyett ezt kenje a kenyérre. Fogyassza rendszeresen. Csökkenti a koleszterinszintet, és véd az infarktus ellen. Akik már átestek infarktuson, és rendszeresen fogyasztják ezt a a keveréket, nagy az esélyük arra, hogy következő roham egyáltalán nem, vagy csak sokkal később következik be. Ezen kívül könnyíti a légzést és erősíti a szív munkáját. Amerikában és Kanadában ezzel gyógyítják azokat a betegeket, akiknek koruk miatt ereik már nem annyira rugalmasak. A méz és a fahéj visszaadja az erek rugalmasságát. Artritisz: Az ízületi kopásban szenvedő betegek reggel, délben és este egy pohár meleg vízbe tegyenek két kanál mézet és egy kanál törött fahéjat. A krónikus artritisztől is megszabadulhatnak, ha rendszeresen fogyasztjá
Megjegyzés küldése
Olvasd tovább »

Sóska - Rumex acetosa

Kép
Vértisztító hatású, erősíti az immunrendszert, enyhíti a bőrirritációt. A mezőn vagy a háztáji kiskertben begyűjtött sóskából finom sóskafőzeléket főzhetünk - a növény értékes vitaminjainak nagy része azonban sajnos ilyenkor elvész a hőkezelés következtében. Tápértékét és előnyös tulajdonságait úgy élvezhetjük ki a legnagyobb mértékben, ha nyersen fogyasztjuk: salátaként, vagy reggeli, uzsonna mellé zöldféleként. Jellemzők: A keserűfűfélék családjának tagja. Felfelé álló, lándzsa alakú levelei akár a 30-60 cm-es magasságot is elérhetik, alsó részük gyakran pirosas árnyalatban játszik. A zsenge példányok üde, savanykás ízűek, az idősebb levelek kissé keserűek. Előfordulás A sóska elterjedt növény szinte egész Európában, Észak-Amerikában, Ázsiában és Észak-Afrikában. Kedveli a nedvességet, így nagy számban találkozhatunk vele nyirkos, savas kémhatású talajokon. Gyakorta fordul elő mezőkön, legelőkön és parlagon hagyott földeken, valamint folyók közelében és nedves
Megjegyzés küldése
Olvasd tovább »

Madárkeserűfű - Polygonum aviculare

Kép
A madárkeserűfű az egyik legősibb gyógynövény. Az egész Földön megterem, még a rendkívül terméketlen és száraz vidékeken is, mivel különösen ellenálló, és könnyen szaporodik. A népi gyógyászatban vizelethajtó, vérzéscsillapító és sebgyógyító tulajdonsága okán beszülik nagyra. Napjainkban főként köhögéscsillapításra és vértisztítás célából alkalmazzák. Köhögés és nyálkahártya-gyulladás kezelésére, vesebetegségek és ödémák ellen. Jellemzők:   A keserűfűfélékhez tartozó madárkeserűfű a környezeti feltételektől függően változó méretet érhet el. Rendszerint földön kúszó, szerteágazó, göcsörtös szárat fejleszt. Kedvező körülmények között hajtásai mintegy 50 cm magasra nőhetnek. A levélhónaljakban zöldes vagy vöröses árnyalatú parányi virágok ülnek. A növény enyhén fanyar ízű.
Megjegyzés küldése
Olvasd tovább »

Fekete Nadálytő - Symphytum officinale

Kép
Tompa sérülések, ficam, csonttörés és reuma esetén A fekete nadálytő régebben főként sebgyógyító és csontforrasztó szerként volt ismert. Manapság csak külsőleg alkalmazzák, méghozzá borogatás formájában, például csonttörés, külső sérülések, fagyás és fekély, valamint visszértágulat és ekcéma kezelésére. Jellemzők:  A borágófélék családjába tartozó növény magassága elérheti a 150 cm-t. Levele érdesen molyhos, virágai lilás színűek - jellemzően egész nyáron virágzik. Szagtalan, édeskés ízű növény. Előfordulás Csoportosan fordul elő nyirkos réteken, árkok és vízfolyások mentén, de magányos példányokkal is találkozhatunk ártéri és bükkerdők területén. Az európai országok nagy részében vadon nő.
Megjegyzés küldése
Olvasd tovább »